Szavazás

Az akciós üdülési lehetőségekről milyen fórumon tájékozódik?

 Televízió
 Rádió
 Újságok, magazinok
 Internet
 Egyéb
 Nincs pénzem üdülni!



Eredmények
Archívum

Utazási ötletek | Budapest Fürdőváros

Fővárosunk megtisztelő jelzője nem szokványos. A megnevezés jelző értékű, éppúgy, mint a rangos családok, közösségek számára odaítélt megkülönböztető cím, valaminek az értékelése s viselőjének a privilégiuma. A "Budapest Fürdőváros" elnevezés hosszú folyamat következménye, a város természeti kincseinek rangra emelése.

A mai Budapest ősidők óta lakott, kétezer éve fürdőivel fémjelzett hely. Különböző törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdőépületei jelentik az első, korai korszakot.

A honfoglalást követő legkorábbi értékelhető emlék 1178-ból való, amely a mai Óbuda-Újlak (Lukács és Császár Fürdők) területén említ települést Felhévíz néven. A betegápolással foglakozó Szent János rend szállt meg itt, és fürdőt, kórházat alapított. A későbbi leírások szerint a Szent Gellért-hegy tövében, az alhévizi forrásoknál lévő "ispotályt" II. Endre királyunk leányának a tiszteletére nevezték el Szent Erzsébetnek.

Fürdőink második nagy korszakát a török uralom hozta meg, a gyógyvizekre épített, sajátos stílusjegyeket és igényességet hordozó, egyedi fürdőkultúrát megtestesítő közösségi épületeivel. A legnagyszerűbb tán mégis az, hogy majd fél évezred múltán magunk is megcsodálhatjuk, mi több, kipróbálhatjuk a török fürdőket. Ezen fürdők okán méltán nevezték fővárosunkat a reumások Mekkájának.

A harmadik kor a felvilágosodás kora volt. Már az 1700-as évek első harmadában regisztrálhatjuk azokat a a korai tanulmányokat, melyek a budai hévforrások hasznos voltáról szólnak . 1762- ben Mária Terézia rendeletére került sor minden ásványvíznek a kincstár terhére végzendő analizálására és jegyzékbe foglalására. Kitaibel Pál javaslatára 1812-ben kezdték gyűjteni a hévforrások gyógyító erejéről szóló adatokat. Kitaibel vetette papírra Magyarország hydrographiáját.

A Duna két partján elterülő, s szigeteit magához ölelő város pedig fejlődési ütemét felülmúlón létesítette az igényeknek és a kornak megfelelő, sőt az előremutató gyógyító, üdítő, frissítő fürdőit.

Az 1930-as évek elején adták Budapestnek, a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosának a "Fürdőváros" címet. A Budapest Fürdőváros Egyesület kezdeményezésért Budapesten

1937-ben került megrendezésre az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus.
A Gellért Fürdőben megalakult a Nemzetközi Fürdőszövetség, budapesti állandó székhellyel. Ezt a Kongresszus az alábbiakkal indokolta:
"... egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal mint Budapest, amelyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel; amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék..."







gellertfurdo2.jpg

kir_ly.jpg

gellertfurdo3.jpg szechenyi10.jpg