Szavazás

Utazási ötletek | Budapest története

Buda település egyidős a Honfoglalással (896), de csak a XIII. században indult fejlődésnek, amikor IV. Béla király - védekezésül a tatárok támadása ellen - várat épített a dombra. 1347-ben költözött az udvar Budára, s ekkor kezdődött meg a vár palotává bővítése a korabeli gótikus stílusban. Mátyás király uralkodása idején fényes, reneszánsz, királyi lakhellyé vált. A csaknem másfél évszázadig tartó török uralom alól 1686-ban szabadult föl a város. A három hónapig tartó ostrom jelentős károkat okozott a várban és a városban egyaránt.

A középkori romok felhasználásával már a barokk jegyében indult meg az újjáépítés. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével 1873-ban jött létre Budapest, melyhez méltó, új, reprezentatív királyi palota épült fel. A II. világháború alatt aztán az épület és a Várnegyed súlyos károkat szenvedett. A romok eltakarításával megindult a még ma is tartó régészeti feltárás, a középkori maradványok helyreállítása is.

Szemben, a pesti oldalon áll a világ egyik legszebb Parlamentje. 268 méteres hosszúságával, 96 méter magas kupolájával, az előtte hullámzó Dunával impozáns látványt nyújt. Csoportosan látogatható, s nemcsak a gyönyörű belső terek, a csillogó arany díszítések, a kor neves művészei által készített freskók és szobrok, a díszes lépcsőházak miatt érdemes felkeresni. Itt látható az első magyar király, Szent István 1000 éves koronája is.

A Dunán elsőként megépült kőhíd a Lánchíd, amely a XIX. században Adam Clark angol mérnök tervei alapján készült.

2002-ben a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete,a millenniumi földalatti és a Hősök tere Budapest létrejöttével óriási fejlődés indult meg a városban. Ez egybeesett a magyar Honfoglalás 1000 éves évfordulójára való készülődéssel. Ekkor épült egységes építészeti koncepció alapján az Andrássy út. A mai Belváros felőli szakaszát 3-4 emeletes, eklektikus, neoreneszánsz bérházak szegélyezik. Középső szakasza szélesebb; a három részre osztott úttestet kettős fasorok között húzódó sétány választja el egymástól. A két szélső sávot eredetileg fakockákkal burkolták, itt lovagolhatott az úri közönség. A harmadik szakaszon előkertes bérházak, illetve parkokban épített nagyobb villák sorakoznak. Az épületek közül kiemelkedik az Operaház és a Balettintézet, a régi Zeneakadémia és a Kodály körönd sgrafittos sarokházai.